Egy régész ősi szobrokat fedezett fel, de a laboratóriumi vizsgálatok valami hihetetlent tártak fel

John régész számára ez az expedíció nem különbözött a tucatnyi korábbitól. Az évek során megszokta, hogy az intuíciójára hagyatkozik, és dzsungelek, sivatagok és ősi települések elfeledett zugait kutatja. Azon a napon egy sűrű növényzet között megbúvó kis tisztás vonta magára a figyelmét. Alighogy elkezdte a megtisztítását, egy nagy, szokatlanul sima felületű tárgyra bukkant. Feltételezve, hogy egy elszigetelt tárgyat talált, John úgy döntött, hogy földradarral ellenőrzi a területet. Az eredmény megdöbbentette: további három nagy tárgy feküdt a föld alatt. Mindegyik pontos sorrendben volt elrendezve, mintha valaki évszázadokkal ezelőtt szándékosan helyezte volna el őket így. Több órás munka után egy emberméretű alak bukkant elő a földből. Arca a legapróbb részletekig kidolgozott volt, és a felülete olyan jól megőrződött, hogy szinte érintetlennek tűnt az idő múlásával. Miután a régész mind a négy tárgyat teljesen kiásta, egy furcsa kompozíció bontakozott ki előtte. Három alak nézett szembe egy negyedikkel, aki háttal állt nekik. Mindegyiknek megvolt a saját arcvonásai és egyedi arckifejezése. A régész, aki félt a lelet károsodásától, és nem tudta gyorsan felvenni a kapcsolatot kollégáival, sürgősen intézkedett a tárgyak kutatóközpontba szállításáról. Személyesen akarta megérteni a rejtélyt, ezért úgy döntött, hogy maga végzi el a kezdeti vizsgálatokat. A laboratóriumban John felszíni mintákat vett, és egy sor vizsgálatot végzett. Amikor az eredmények megjelentek a képernyőn, kétszeresen ellenőrizte az adatokat. Az anyag nem közönséges kőnek bizonyult. Az elemzés szerves eredetű jeleket mutatott, bár a szerkezet teljesen ásványosodott. A hibák kizárása érdekében a tudós röntgenvizsgálatra küldte az adatokat. Fokozatosan a belső szerkezetek körvonalai kezdtek megjelenni a képeken. Koponyák, gerincek, bordák és más csontvázelemek voltak tisztán láthatóak minden szobron belül. A kutatók nem szobrokat vagy emlékműveket vizsgáltak. Minden olyan ember maradványaira utalt, akik ismeretlen megkövesedési folyamaton estek át. Talán előttük egy ősi nép képviselői voltak, akik évszázadokkal ezelőtt nyomtalanul eltűntek. John számára ez a felfedezés több volt, mint pusztán tudományos szenzáció. Rájött, hogy feladata nem csupán a tárgyak megtalálása. Most már felelősséget érzett azok iránt, akiknek a történetei elvesztek az idők során. Ezek az alakok a múlt néma tanúivá váltak, várva, hogy titkuk végre napvilágra kerüljön.